HIPA – Helyi Iparűzési Adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott adó. Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található.

Törvényi háttér:

Az iparűzési adóról az 1990. Évi C törvény a helyi adókról IV. Fejezete rendelkezik, illetve a helyi önkormányzatok honlapján található meg a helyileg bevezetett feltételek, kedvezmények, és az adó pontos mértéke is.

A törvény alapján az alábbi feltételek vonatkoznak minden adózóra:

1. Az adó maximális mértéke 2%, azonban ettől az önkormányzatok eltérhetnek, és dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.

2. Kedvezmények:

• évre vonatkozó változások: A járványhelyzetre való tekintettel a Magyar Kormány 2021-re változásokat vezetett be, és az iparűzési adóelőleget országosan a felére csökkentette. Ennek feltétele, hogy február 25-ig az adott cég nyilatkozott arról, hogy a vállalkozás KKV-nak (kis- és középvállalkozás) minősül, és maximum 4 milliárd Forint az árbevétele. Fontos azonban, hogy a feltételeknek való megfelelőséget a kapcsolt és partnervállalkozások adatainak összeszámításával együtt szükséges megvizsgálni. Aki ezt a nyilatkozatot nem tette meg, a következő bevalláskor visszaigényelheti a többletként befizetett pénzt. Továbbá a 639/2020 (XII.) Kormányrendelet alapján 2021-ben maximum 1% lehet a HIPA.

• Ideiglenes tevékenység adókötelezettsége: 2021-től megszűnt az ideiglenes tevékenység fogalma a törvényben, azaz nem keletkezik adókötelezettsége a vállalkozónak a 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenység folytatása esetén. Továbbá abban az esetben sem kell az adót megfizetni, ha a vállalkozás magyarországi székhely vagy telephely hiányában végez bevételszerző tevékenységet.

Viszont, ha a vállalkozás az adott településen 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, továbbra is telephelye jön létre, így HIPA alá történő bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettsége is keletkezik.

• Szokásos piaci árkorrekció: 2021-től azon vállalkozások esetén, akik a társasági adó törvény értelmében szokásos piaci ár alkalmazására kötelezettek, a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget a szokásos piaci ár alapulvételével állapíthatják meg.

• Adóalap-megosztás tartós gépjárművek bérletbe / lízingbe adása esetén: a 2021-től a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni. Ezen rendelkezésnek kizárólag olyan vállalkozások esetén van jelentősége, amelyek több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végeznek iparűzési tevékenységet, hiszen ebben az esetben az adó alapját meg kell osztaniuk az érintett önkormányzatok között.

3. Az adó alanya: Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
   1. egyes – vállalkozási tevékenységet végző – magánszemélyek
   2. jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is
   3. egyéni cégek, egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket

4. Vállalkozó: Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is. A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak)
   1. egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély
   2. közjegyző
   3. önálló bírósági végrehajtó
   4. egyéni szabadalmi ügyvivő
   5. ügyvéd
   6. szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlója

5. Mezőgazdasági őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.

6. Adókötelezettség: Az adóalanyt azon településen terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye van.

• Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.
• Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), Napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már a tevékenységvégzés kezdetén, mint állandó jellegű tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet.

7. Bevallási kötelezettség teljesítésének módja:

Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig:

• az állami adóhatóság elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve vagy
• egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany döntése esetén közvetlenül, akár papíralapon
• az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti önkormányzati, fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatni.

Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) elektronikusan benyújtott, állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokon a NAV összefüggés-vizsgálatokat végez.

Az ellenőrzés eredményétől függően a NAV:

• értesítést küld az érintett önkormányzathoz való továbbításról, vagy
• tájékoztat az azonosított hibák listájáról. A hibák javítása után a bevallást újból be kell nyújtani.

8. Adóügyekben illetékes:

A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett. A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget az adót megállapító önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

9. Mit hol talál?

Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat, a pénzforgalmi számlaszámokat), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján (amennyiben az önkormányzat honlapot fenntart), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.

2021-től az állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó, helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell benyújtani elektronikusan. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján elérhetők.

Két fontos kivétel:

• A 2021-et megelőző évekre vonatkozó, ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységgel kapcsolatos bevallásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani.
• Azok a magánszemély vállalkozók, akik nem egyéni vállalkozóként végzik tevékenységüket, a hipa bevallást papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is benyújthatják.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Hogyan számoljuk ki az iparűzési adó alapját?

Közzétéve
2021.09.22.

A köznyelvben iparűzési adóként ismert adófajta hivatalos neve Helyi Iparűzési Adó, amelyet röviden HIPA-nak vagy IPA-nak is neveziknek. Mint a neve is utal rá, ez az adófajta nem az államnak fizetendő, hanem a cég székhelybeli önkormányzatának. Az iparűzési adót minden vállalkozónak (még a KATA-soknak is) kötelező évi kétszer befizetnie a közösbe, minden márciusban és szeptemberben.
Az iparűzési adóról az 1990. Évi C törvény a helyi adókról IV. Fejezete rendelkezik, illetve a helyi önkormányzatok honlapján található meg a helyileg bevezetett feltételek, kedvezmények, és az adó pontos mértéke is.

2021. évre vonatkozó változások

A járványhelyzetre tekintettel a Magyar Kormány 2021-re változásokat vezetett be, és az iparűzési adóelőleget a felére csökkentette országosan, azaz a 639/2020 (XII.) Kormányrendelet alapján 2021-ben maximum 1% lehet a HIPA.

Ennek feltétele, hogy február 25-ig lehetett nyilatkozni arról, hogy a vállalkozás KKV-nak (kis- és középvállalkozás) minősül, és maximum 4 milliárd Forint az árbevétele. Fontos azonban, hogy a feltételeknek való megfelelőséget a kapcsolt és partnervállalkozások adatainak összeszámításával együtt szükséges megvizsgálni. Aki ezt a nyilatkozatot nem tette meg, a következő bevalláskor visszaigényelheti a többletként befizetett pénzt.

Mitől függ, hogy hol kell fizetni az iparűzési adót?

A helyi iparűzési adót akkor kell megfizetni, ha:

1. állandó jellegű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagy
2. a vállalkozás székhelye vagy telephelye állandó jelleggel, vagy
3. 180 napot meghaladóan végez egy vállalkozás építőipari tevékenységet, akkor telephelye jön létre, így HIPA alá történő bejelentkezési, bevallás is fizetési kötelezettsége is keletkezik.

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy:

• székhelynek minősül, ahová a cég be van jelentve, ahová a hivatalos levelei érkeznek, és ahol a fontos céges papírokat őrizik.
• telephelynek minősül, ahol az állandó üzemi létesítmény van, és ahol iparűzési tevékenységet folytat. Ez lehet raktár, műhely, iroda, gyár stb.

Például: Ha a vállalkozás a fővárosban van bejegyezve, akkor a Fővárosi Önkormányzathoz kell befizetni a kiszabott iparűzési adót. Ha azonban a vállalkozás székhelye egy másik településen van bejegyezve, akkor az adott település felé tartozik fizetési kötelezettséggel.

Mitől függ az iparűzési adó mértéke?

Hogy pontosan mennyit kell fizetni, azt az adott önkormányzat határozza meg. Az adó mértéke maximalizálva van, 2021 előtt ez 2% volt, 2021-ben pedig maximum 1%. Azonban vannak települések, ahol egyáltalán nincsen HIPA.

Kedvezmények, mentességek a különböző önkormányzatoknál:

1. vannak olyan települések, ahol bizonyos összegű adóalap alatt nem kell adót fizetni.
2. vállalkozó háziorvosnak, védőnőnek sem kell fizetniük, ha az adó alapja az adóévben nem több, mint 20 millió Ft.
3. az önkormányzatok adókedvezményt állapíthatnak meg a beruházás értéke vagy annak egy része után, amelyet az adóévben helyez üzembe a vállalkozás
4. adókedvezményt kaphatnak a vállalkozások, ha növelik a foglalkoztatottságot, azaz újabb embereknek adnak munkát.
5. beszerző, értékesítő szövetkezetek és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve azok elővállalkozásai és projekttársaságuk szintén mentesek az iparűzési adó alól.

Iparűzési adó számítása

Először az adóalapot kell kiszámítani. Az adó alapja a következőképpen számolható:

Nettó árbevételből levonjuk:

• az anyagköltséget
• alvállalkozói teljesítéseket,
• közvetített szolgáltatásokat,
• az eladott áruk beszerzési értékét,
• és a kutatások, kísérleti fejlesztések közvetlen költségét.

Ezután ezt az összeget kell az önkormányzat által meghatározott százalékkal megszorozni, hogy megkapjuk a fizetendő helyi iparűzési adót.

Ideiglenes tevékenységnél:

Ha nem rendszeresen, csak ideiglenes ideig tart a profit termelő tevékenység, akkor az iparűzési adó mértéke településenként egységesen 5000 Ft naptári naponként számolandó.

Ki jogosult az iparűzési adó felezésére?

Az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó adóalanyok jogosultak az iparűzési adó összegének felezésére:

1. egyéni vállalkozók
2. őstermelők
3. jogi személyek, amennyiben mikro-, kis és középvállalkozásnak minősülnek.

Ezek azok a vállalkozások, amelyeknek a nettó árbevételük legfeljebb 4 milliárd forint. Ehhez 2021. február 25-ig nyilatkozni kellett, vagy a soron következő iparűzési adóbevallásnál visszaigényelhető a befizetett adó fele.

Bejelentkezés és bevallás

Cégalapítás során a cég bejegyzését követően a cégbíróság értesíti az állami adóhivatalt, akik hivatalból továbbítják az adatokat a területileg illetékes önkormányzat felé.

A cégeken kívül mindenki másnak, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek stb. be kell külön jelentkezniük a saját önkormányzatukhoz. Ezt a székhelytől függően az alábbi helyszíneken tehetik meg:

• Budapesten: a Fővárosi Adó Főosztály honlapján kell bejelentkezni.
• Vidéken: az Önkormányzati Hivatali Portál honlapján kell bejelentkezni.

A bevallást a NAV-nál online kell kitölteni, jelenleg a 21HIPA nyomtatványkitöltő programmal, amelyhez az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretprogramot kell letölteni a számítógépre. Ezeket a bevallásokat a NAV továbbítja az illetékes önkormányzat felé.

Éves bevalláshoz kapcsolódó benyújtási határidő az adóévet követő május 31. Átalányadózás esetében nem kell bevallást készíteni.

Mikor és hogyan kell befizetni az iparűzési adót?

A benyújtott éves bevallás alapján két előlegfizetési időszak van, amelyek március 15-e, és szeptember 15-e. Bár a bevallást a NAV-nak kell küldeni, de a pénzt az illetékes önkormányzatnak kell befizetni. Az önkormányzat honlapján található meg az iparűzési adó számla száma.

készítette a Company Assistant Service Kft.

7/2017 (VI.1) és 9/2017 (VII.18) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról

Az Igazságügyi Minisztérium által 2017-ben elrendelt szabályozás meghatározza a cégek és a megbízott székhelyszolgáltató között létrejövő szerződés alapját és a szerződéskötés menetét. Felsorolja, hogy a székhelyszolgáltatónak és ügyfelének milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Mostani cikkünkben ezen rendelet részletes ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni a cégvezetők dolgát.

Székhelyszolgáltatás igénybevétele szinte semmilyen plusz feladattal nem jár az igénybe vevőnek. Cégvezetőként csupán egyetlen kötelessége van a szerződés megkötése kapcsán, míg a székhelyszolgáltatással megbízott félnek számos pontra oda kell figyelnie, hogy a szolgáltatás jogtiszta és transzparens legyen, mind az ügyfél, mind a hatóságok számára.

A következőkben elsőként is a székhelyszolgáltatókra vonatkozó kritériumokat mutatjuk be.

A székhelyszolgáltatónak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

1. A székhelyszolgáltatók bejelentkezési kötelezettsége:

A székhelyszolgáltató köteles bejelentkezni 2020. január 10-e óta a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájához.

2. A rendelet meghatározza, hogy melyik ingatlan szolgálhat székhelyként. Csak az a szolgáltató kínálhat székhelyszolgáltatást, amely ezen három kategória valamelyikébe beletartozik:

• a székhely a szolgáltatást kínáló fél kizárólagos tulajdonában van, vagy
• a székhelyszolgáltatást nyújtó félnek bejegyzésre került használati joga van az adott címen, vagy
• az ingatlan tulajdonosa előzetesen engedélyt adott a szolgáltatónak:
  • ha a két fél számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, vagy
  • a szolgáltató a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
  • a szerződést kötő felek között könyvvezetési szolgáltatás is fennáll

3. A székhelyszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a megbízó cég cégtáblát közterületről is jól látható helyen elhelyezze.

4. A székhelyszolgáltató az igénybe vevő iratainak, ingóságainak kezelése kapcsán köteles biztosítani az alábbiakat:

• • • Minden ügyfél iratait, ingóságait a saját, valamint más ügyfelek irataitól és ingóságaitól jól elkülönítve tárol.
    • A szerződésbe foglalt iratokról és ingóságokról a szolgáltató köteles naprakész, tételes iratjegyzéket vezetni.
    • Szerződés megszűnésekor a székhelyszolgáltató köteles a nála lévő iratokat, ingóságokat és azok iratjegyzékét a megbízónak átadni.
    • A szolgáltató köteles tűrni az esetleges hatósági kényszerintézkedéseket, valamint az érintett cég felé haladéktalan értesítési kötelezettséggel rendelkezik.
    • A megbízott szolgáltató köteles átvenni a megbízónak címzett postai küldeményeket, valamint erről az átvétel tényéről 1 munkanapon belüli értesítési kötelezettséggel rendelkezik a megbízó felé.

Az ügyfeleknek az alábbi kritériumot kell teljesítenie a szerződés megkötését követően:

1. A megbízó köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni.

A székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettség azokra az esetekre vonatkozik, ha:

• a székhelyszolgáltatási jogviszony 2017. január 1-jét követően jött létre (függetlenül attól, hogy újonnan alakult vagy már működő ügyfél vesz igénybe székhelyszolgáltatást), vagy
• a korábban létrejött székhelyszolgáltatási jogviszony 2017 január 1-jét követően módosult.

Az egyéni vállalkozóknak a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentését NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg kell írásban megtenniük.

A cégbíróságon keresztül bejelentkező adózóknak pedig a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül a NAV-nál közvetlenül is be kell jelenteniük írásban a székhelyszolgáltatás igénybevételét.

(forrás: nav.gov.hu)

Az IM rendelet a székhelyszolgáltató és az igénybe vevő cég kötelezettségei mellett kitér még a szerződéskötés formájára, a szerződés időtartamára, valamint a szerződésben kötelezően meghatározandó elemekre. Ezen kikötések az alábbiak:

1. A létrejövő szolgáltatási kapcsolatot írásban kell megkötni.
2. Ezen szolgáltatás időtartama lehet:

• határozatlan: a szerződés minden esetben határozatlan időre szól, kivéve:
• határozott idejű: amennyiben az igénybe vevő cég is határozott időre kerül megalapításra.
• Fontos leszögezni, hogy a rendes felmondás jogát a felek 1 éven belül nem gyakorolhatják.

3. Kötelezően meg kell határozni a cég által a székhelyen őrzendő iratokat eredetiben, vagy az eredetivel megegyező digitális dokumentum formájában. Minimális előírás, hogy minden esetben a székhelyen kell őrizni:

• a cég cégiratait, azaz az alapdokumentumokat
• a cég hatósági engedélyeit
• adóhatósághoz történő adat-bejelentési kötelezettséggel összefüggő iratokat
• a cég számviteli törvény szerinti beszámolóját

A székhelyszolgáltatók felügyeleti szerve 2020. január 10-e óta a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda.

„Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 2021. június 10-én lépett hatályba, amelynek értelmében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 76/E. § (1) bekezdése kiegészült azzal, hogy „A felügyeleti szerv a tevékenység végzésére irányuló kérelem előterjesztéséről a székhelyszolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról 15 napon belül értesíti az állami adó-és vámhatóságot. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat a honlapján közzéteszi.” (forrás: nav.gov.hu)

A székhelyszolgáltatók és a cégek transzparenciáját és jogszerűségét elősegítve a felügyeleti szervezet minden héten frissített nyilvántartást tesz közzé a jelenleg jogszerűen működő székhelyszolgáltató cégekről. Ezen lista IDE kattintva érhető el.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Felkerült weboldalunkra az általunk összeállított Általános Szerződési Feltételek dokumentum, valamint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó Egyedi szerződési minta is. Ezen dokumentumok mindegyikét weboldalunk felső menüsorának utolsó, Szerződéseink elnevezésű menüpontján keresztül azonnal letöltheti Ön is.

Bővebben az Egyedi szerződésről

A szerződési minta weboldalunkra történő feltöltésével még könnyebbé szeretnénk tenni minden ügyfelünknek szolgáltatásunk igénybevételét. Az előre elkészített sablon alapján csupán a saját cégre vonatkozó adatokat kell megadnia ügyfelünknek, anélkül, hogy akár hosszú hónapokig tartó plusz köröket kellene futnia egy ügyvéd bevonásával a szerződés elkészítéséért.

Az Egyedi szerződés létrehozásakor szabad kezet akartunk hagyni ügyfeleinknek is, hogy a későbbiekben saját igényeiknek megfelelően alakíthassák a szerződés egy-egy elemét. Így került a szerződésbe néhány olyan pont, melynek során ügyfelünk maga döntheti el, hogy például az Igénybevevő jóváhagyja-e, hogy az adóhatóságtól és egyéb közigazgatási hivatalból, illetve a Bankoktól érkező leveleket mi ügyfelünk megadott könyvelőjének és ügyvédjének is továbbítsuk-e.
Az Egyedi szerződést kiegészítő, további részletes szabályokat tartalmazó Általános Szerződési Feltételek szintén egy kattintással elérhetőek weboldalunkon.

Bővebben az ÁSZF-ről

Az ezen dokumentumban összefoglalt pontok szabályozzák a Company Assistant Service Kft. Székhelyszolgáltató és az Igénybevevő között létrejött székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony általános szabályait.

Az Általános Szerződési Feltételek 7 pontja kiterjed minden fontos rendelkezésre, többek között a szolgáltatás tartalmára, a vegyes rendelkezésekre és az Igénybevevő kötelezettségeire is.

Néhány fontosabb pont az ÁSZF-ből:

2. A szolgáltatás tartalma

2.1. A szolgáltató vállalja, hogy SZÉKHELYHASZNÁLATOT ENGEDÉLYEZŐ NYILATKOZATOT ad ki az Igénybevevő részére. A felek megállapodásának megfelelően a szolgáltató hozzájárul ahhoz, hogy a felsorolt dokumentumok felhasználásával az Igénybevevő a 2161 Csomád, Levente u. 14/a. szám alatti ingatlant a cégirataiban székhelyként/telephelyként/fióktelepként tüntesse fel, amelyet az illetékes hatóságokhoz, bíróságokhoz és egyéb szervekhez jogosult bejelenteni.

2.2. A szolgáltató köteles az Igénybevevő cégtábláját az ingatlanon jól látható helyen elhelyezni.

3. Nyilvántartásba vétel

3.1. Új székhelycím nyilvántartásba vétele. Ahhoz, hogy az Igénybevevő az ingatlant székhelyként használhassa, szükséges az új székhelycímnek a cégjegyzékben – vagy egyéb szervezet esetében annak nyilvántartó hatóságánál – való átvezetése. A nyilvántartásba vétel ügyintézése, és ehhez az Igénybevevő létesítő okiratának és kapcsolódó egyéb céges vagy szervezeti okiratainak módosítása az Igénybevevő kötelessége. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges céges és egyéb okiratok elkészítésével, módosításával, továbbá a cégbírósági vagy egyéb eljárással kapcsolatos költségek (ügyvédi munkadíj, illeték, költségtérítés) kizárólag az Igénybevevőt terhelik.

4. Az Igénybevevő kötelezettségei

4.1. Adatszolgáltatás, meghatalmazás. Az Igénybevevő az új székhely nyilvántartásba vételét követően 8 napon belül köteles személyesen megjelenni a székhelyszolgáltatónál a nyilvántartásba vett adatok és az egyébként a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges értesítési adatok rögzítése, a postai küldemények átvételére vonatkozó meghatalmazás aláírása, az önkormányzati bejelentőlap kitöltése és az egyéb kötelezően előírt adminisztratív teendők ellátása érdekében. A felek rögzítik az Igénybevevő képviselőjének, tagjainak, meghatalmazottjának magyarországi címét, e-mail címét és telefonszámát. A felek külön rögzítik azt az értesítési e-mail címet, amelyen az Igénybevevő a szolgáltató értesítéseit fogadja az érkezett postai küldeményekről vagy egyéb kapcsolattartási céllal.

FONTOS: Az egyedi szerződés csakis az ÁSZF-fel együtt érvényes, és kifejezett elválaszthatatlan részét képezi.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Egy előző cikkünkben már említettünk 5 tévhitet a székhelyszolgáltatás igénybevételével kapcsolatban. (Ha érdekli Önt a cikk, a linkre kattintva megtekintheti: http://ipamentes-szekhelyszolgaltatas.hu/5-tevhit-szekhelyszolgaltatas/) Most pedig szeretnénk bemutatni azt a 4 igaznak vélt hiedelmet, melyet ügyfeleink gyakran megemlítenek szerződéskötésünket megelőzően.

Eltűnt levelek

Sajnos sok olyan rémtörténet kering még a mai napig a székhelyszolgáltatással kapcsolatban, hogy néhány szolgáltató cég apró kis zugokban halmozza fel ügyfelei iratait, hivatalos dokumentumait. A rendszertelen tárolás, a pontatlan adminisztráció pedig oda vezetnek, hogy gyakran eltűnnek levelek, elküldetlenül maradnak a székhelyszolgáltató-váltóknak szóló iratok.

Mi a Company Assistant Service Kft.-nél óva intjük Önt minden olyan székhelytől, ahol sem a technikai, sem a személyi feltételek nem adottak egy minőségi szolgáltatás végzéséhez. Mielőtt székhelyszolgáltatót választ, mindig győződjön meg a munkaerő kellő kompetenciájáról és hozzáértéséről, valamint a szolgáltató informatikát érintő biztonsági rendszeréről. Hiszen jól tudjuk, a mai világban nagyon fontos mind az online mind az offline biztonság pláne, ha a hivatalos, cégünkkel kapcsolatos iratokról van szó.

A jelenlegi jogszabály ugyan nem mondja ki, hogy a megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről, a mi szerződésünk azonban ezt is garantálja ügyfeleink részéről, valamint azt is, hogy az átvétel tényéről egy munkanapon belül értesíteni fogjuk az adott céget. 

Székhelyszolgáltatás egyenlő cégtemető?

Gyakran megesik, hogy az emberek fejében a székhelyszolgáltatás és a cégtemető szinonimaként létezik pedig ennek egyáltalán nem lenne szabad így lennie, hiszen a legálisan működő székhelyszolgáltatások mindent megtesznek a megbízható működés érdekében. Hogy ezt pontosan átlássuk, vizsgáljuk meg a két fogalmat egyesével.

Mi is pontosan a cégtemető? Egy olyan hely, ahol több száz, ismeretlen eredetű és tulajdonosú cég székhelye található. Ezen cégek nagyobb százaléka felszámolás, végelszámolás, csődeljárás, vagy kényszertörlés alatt áll, és tényleges tulajdonosuk semmilyen úton, módon nem érhető el. Fontos, hogy ha ilyen szolgáltatóba ütközik, akkor minél messzebbre kerülje el az adott székhelyszolgáltató céget.

Minek kell megfelelnie pontosan egy székhelyszolgáltatónak? A 2020. január eleje óta törvénybe lépett szabályzat szerint a minden székhelyszolgáltató cégnek saját, belső szabályzatot kell alkalmaznia, melyet be kell nyújtania a NAV felé, majd ennek felülvizsgálatát követően a NAV engedélyt ad a tevékenység folytatására. Valamint emellett a székhelyszolgáltató köteles még az összes ügyfelét a kockázati szintje szerint átlagos/magas/alacsony kockázatúra kategorizálni egy előre megadott a szabályzatban meghatározott szempontrendszer szerint. Ha egy ügyfél a magas kockázati szintű kategóriába tartozik, arról a NAV felé azonnali jelentési kötelezettsége van a székhelyszolgáltatónak. Ezzel is tovább erősítve a bizalmat a székhelyszolgáltató cég és annak meglévő ügyfelei között.

Mi a Company Assistant Service Kft.-nél arra törekszünk, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeni ügyfeleink átlássák cégünk legális tevékenységét. Éppen ezért bármelyik nyilvános cégadatbázis alatt bárki számára elérhető, hogy hozzánk, a Csomád, Levente utca 14/a szám alá, milyen minőségű és mennyiségű cég van bejelentve. Büszkén kijelenthetjük továbbá azt is, hogy partnereink között a problémás cégek aránya kevesebb mint öt százalék! 

Egyszer csak eltűnik a szolgáltató cég

Az előző tévhithez szorosan kapcsolódik a jelenleg tárgyalt fals gondolat is, miszerint az igénybe vett székhelyszolgáltató cég egyik napról a másikra eltűnik és az Igénybevevő hoppon marad.

A mi cégfilozófiánkban éppen ezért szerepel a bizalom. Számunkra fontos, hogy a szerződést ne ügyintézőkön keresztül kössük meg. Mi minden egyes ügyfelünkkel a törvényileg előírt módon, személyesen tárgyalunk és kötjük meg a szerződést, így láthatják hogyan gondolkozunk, hogyan dolgozunk, milyen elveket vallunk. Ezzel megfelelve minden jogszabályi kötelességnek és már az első lépéseknél bizalmat építve ügyfeleinkkel.

Továbbá fontos tudni azt is, hogy a székhelyszolgáltató céggel kötött szerződés megóvja az ügyfelet a fent említett tévhit bekövetkeztétől is. A 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról és annak módosításának a 9/2017. (VII. 18.) IM rendelete kimondja, hogy a székhelyszolgáltatóval megkötött szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják. (A teljes rendelet ITT érhető el.)

Bekerül a NAV górcsövébe

Sok vezető fejében él a tévhit, hogy az iparűzési adómentes helyeken igénybevett székhelyszolgáltatás miatt előbb vagy utóbb bekopogtat hozzá a NAV. Cégünk fennállása óta már volt jó néhány évünk megtapasztalni, hogy ez egyáltalán nem igaz. Ahhoz képest, hogy ügyfeleink száma folyamatosan növekszik, a NAV munkatársai mégsem rendszeres vendégek nálunk.

Természetesen voltak már nálunk ellenőrzések, irodánk tökéletesen alkalmas is arra, hogy egy hatósági vizsgálatot lefolytassanak, de egyik vizsgálat sem azért történt, vagy arra irányult, mert ügyfelünk székhelyszolgáltatást vett igénybe.

A székhelyszolgáltatás és az iparűzési adó 0%-ban való meghatározása jogszerű, tevékenységünk minden törvényi meghatározásnak megfelel!

Nem titkolt célunk, hogy ezeket a tévhiteket nap mint nap felülírjuk és ügyfeleink egy megbízható szolgáltatót lássanak bennünk, akire bármikor támaszkodhatnak. Fontos számunkra, hogy a székhelyszolgáltatás megtépázott renoméját visszaállítsuk, és a cégvezetők fejében a székhelyszolgáltatás és az iparűzési adómentesség intézményét egy törvényes, költség- és adminisztrációcsökkentő megoldásként vezessük be.

Ha szimpatikus Önnek vállalkozásunk hozzáállása, szakmai hozzáértése, valamint egyetért célkitűzéseinkkel, kérem az alábbi gombbal kérjen Ön is visszahívást, hogy közelebbről megismerhessük tevékenységét, céljait, és azt, miként tudunk Önnek segíteni költségei csökkentésében!

készítette a Company Assistant Service Kft.

Az egyéni vállalkozókra sokszor teljesen más szabályok vonatkoznak mint a Kft., vagy Bt., Zrt. jogi személyiségekre. Ettől függetlenül az egyéni vállalkozóknak is kell iparűzési adót fizetniük, az esetek többségében kevesebbet, mint egy Kft-nek.

2018. január 25-én nagy sikerű kiállításon vettünk részt az V. Magyar Marketing Fesztivál nevű eseményen. Több okból is fontos volt számunkra a megjelenés, az egyik ok nyilván az újdonságok, trendek megismerése, a másik pedig az volt, hogy minél több cégvezetővel megismertessük az iparűzési adómentesség és a székhelyszolgáltatás lehetőségét, és előnyeit.